"A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." (Szent Ágoston)

Lány bőrönddel

Látni a világ tetejét

13 napos trekking túra az Everest régióban

2020. március 28. - tfruzsa

img_0241.jpeg

Az elmúlt években nagyon népszerűvé vált megmászni a „Föld istenasszonyát”, hisz ehhez manapság tényleg nem kell más mint rengeteg pénz, szabadidő, meg mondjuk - ne legyen az ember hajlamos a hegyi betegségre. Azonban itt és most nem a 8.000 méteres hegyek szuperhőseiről írok, hanem egyszerű földi halandókról, mint Te meg én, akik számára szintén elérhetővé vált látni a világ legmagasabb pontját, azaz a 8848 méter magas Mount Everestet.

Mindig is jobban vonzottak a hegyek, mint a homokos tengerpartok, de ettől függetlenül nem tartom magam egy nagytúrásnak. Gyerekként szüleimmel jártam kirándulni, majd tiniként, fiatal felnőttként anyám húzott mindig magával. – Hozzátenném nem egyszer szitkozódtam neki, hogy ehhez a programhoz, már megint korán kell kelni, és amúgy nincs is kedvem menni. Évekkel később az élet úgy hozta, hogy Svájcban dolgoztam, ahol a hegyek végleg rabul ejtettek. Már szó nélkül keltem magamtól 5 vagy 6 órakor, hogy beleférjen egy-egy túra a napi programomba. Ennek hatására (vagy nem, ki tudja már?!) egy pár évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy én is látni akarom a Chomolungma-t.

img_2995.jpeg

Nézegettem a különböző túrás cégek weboldalait, tologattam a programot, hogy ehhez még edzeni kell, hisz még sem egy túrára indulok a Zemplénben, és be kellene szerezni egy-két komolyabb túra cuccot (pl. egy jobb minőségű hálózsákot vagy egy down dzsekit), mert a Nike futócipőm nem biztos, hogy elég lesz. Ez így ment egészen 2019. tavaszáig, amikor is döntöttem. - 2019. ősz, Ázsia, Nepál, Everest régió. Az időpont és a helyszín elrendeltetett, és ehhez mit adj Isten még társat is kaptam. Szerelmes lettem, egy nagyon hegybolond osztrákba, aki benne volt, hogy együtt vágjunk neki a kalandnak.

Ha valaki rákeres a Google-ban, hogy ”trekking tour – Everest region – Nepal”, akkor körülbelül kis millió egy lehetőséget fog találni. Magyar szervezésen keresztül, németen át, helyi nepáli irodákig, már mindenki kínál különböző túrákat Nepálban. Mindegyik cég arról biztosít, hogy életed egyik legnagyobb kalandját élheted át, ha őket választod. Számos csomag elérhető az utazásszervezőknél: fix vagy általad választható kezdési dátummal, repülőjeggyel vagy repülőjegy nélkül, teljes ellátással a túrán kívüli napokon vagy anélkül, 7 vagy 17 napos és így tovább lehetne a lehetőségeket még sorolni.

Hosszas komment olvasás, keresgélés után, mi egy nepáli cég mellett döntöttünk. A kezdési időpontot mi választottuk ki, és magunknak vettük meg a nepáli repülőjegyet is. A programot napra pontosan összeraktuk, hisz "csak" 4 hetünk volt nyaralásra, és ebbe mi úgy gondoltuk simán belefér egy túra az Everest régióban, és az indonéz szigetvilág egy kis részének a felfedezése. – Igen ez mind belefér, de elég feszített tempóban, nem egy kimondott pihentetős nyaralás. :)

img_0157.jpeg

Tipp: Ha felmerült benned az ötlet, hogy elindulj egy hasonló túrára, és te is egy céggel utaznál, akkor ásd bele magad a véleményekbe a szervezőről, olvass blogokat, ajánlásokat. A túránk végén sajnos mi nem voltunk 100%-ig megelégedve a mi cégünkkel. Hetekig nem válaszoltak az email-jeimre a tùra megkezdése előtt, nem erősítették meg az érkezésünket, a „kötelező” borravalót elnagyzolták, a vezetőnknek elég hiányos angol tudása volt. 

Az alaptúrák az Everest régióban Luklából 2.860 méterről indulnak (remélem Luklát nem kell bemutatnom, ha mégse ismered, akkor itt egy videó az Indextől), és általában 5.364 méternél az Everest Base Camp-nél végződnek, majd onnan 2-3 nap alatt vissza Luklába. – Persze ezt mind gyalog. - mi nem vagyunk olyan kényelmesek, hogy helikopterrel repülgessünk. :)

img_0141.jpeg

Nekem is ez volt az alap tervem, azonban addig nézegettük az opciókat, hogy mi úgy döntöttük, hogy kicsit bővítjük ezt a kirándulást, és belerakunk még három kb. 5.300-5.500 méteres hágót, amit a túra során érinteni szerettünk volna. A két túra, amik között vacilláltunk 4 nap és 60$ eltérés volt, így úgy voltunk vele, hogy miért ne próbáljuk meg a nehezebbet?!

everest-3-passes-trek.jpg

Hogyan is néz ki egy ilyen túrának a felépítése?

0.nap (November 8.) Dél körül érkeztünk meg a Qatar éjszakai járatával (előző napi indulással Bécsből, Dohán keresztül) a szmogos, koszos, tipikus ázsiai káoszos Kathmanduba. A reptéren egy pár órás sorban állással kezdtünk, hogy vízumhoz jussunk. Majd a cuccunk felszedése után, a reptéri kavalkádban próbáltuk a cég által küldött kísérőnket megtalálni. Akiről később kiderült, hogy ő lesz az egész túra során a túravezetőnk. Gyors ismertetést kaptunk a túráról a hotelben, hogy is fog kinézni az elkövetkezendő 17 napunk. Ekkor már kezdtük érezni, hogy ez nem csak móka és kacagás lesz. A fáradtságunk ellenére próbáltunk nem rögtön elaludni, hanem elindultunk kicsit Kathmandut felfedezni: a délutáni programunkba a Swayambhunath Stupa (Monkey Temple) és a Thamel negyed fért bele, ahol a végén vacsoráztunk egyet, majd utolsó esténket töltöttük hálózsák, illetve hideg vizes zuhanyzás nélkül. :)

 

1.nap (November 9.) Juhuu hajnal 1 óra! Kelés, pakolás, indulás a nagy kalandra. Éjszakai gyaloglás a buli negyeden keresztül a buszonkhoz, amivel 4 órányi zötykölődés várt bennünket a 120kmre fekvő Ramechapig, ahonnan repülőnk indult Luklába (2817m). Félórás repülés követően reggel 8-9 körül már meg is érkeztünk az Everest Régióba, ahol találkoztunk először a sherpánkkal, aki szintén végig velünk tartott a túránk során. A hős hordozónk egy kb. 160 centi magas, 22 éves fiatal srác, Nima. Fiatal kisérőnknek mindig hatalmas mosoly ült az arcán, még akkor is, amikor én majd kiköptem a tüdőmet az emelkedőn a kis hátizsákommal, ő meg mosolyogva cipelte a kb. 20-25 kilós pakkunkat. Elképesztő. :) De nem csak ő, hanem az összes sherpa számunkra, akik abból élnek, hogy viszik az ellátását és a csomagját a sok nyugati turistának, vagy a hegymászóknak. Vannak olyan hordozók is, akik a pénz miatt, akár 100kg-ot is képesek elcipelni A-ból B-be. 
Landolásunk után csak egy rövid 2 órás sétát tettünk Phakdingig (2610m). Ezt követően délutáni pihenés várt ránk a lodge(vendégház) kertjében, egyszerűen szoktuk a magaslati viszonyokat.

2.nap (November 10.) Phakdingből (2610m) korán reggel indultunk tovább Namche Bazaarba (3440m), ez az első pont, ahol rájössz az emelkedőn, hogy ez nem csak egy hétvégi túra lesz a Zemplémben. Az 5 órás gyaloglás alatt bőven jut idő a káromkodásra és csodákra is, hisz ez az első alkalom, amikor megpillantod az Mt. Everestet, az Ama Dablamot (6812m), vagy átkelsz a híres függő hídon, amit minden Everesttel kapcsolatos filmben látsz. :)

img_0163.jpeg

3.nap (November 11.) akklimatizációs nap Namche Bazaarban 3440m-en, de egy laza 3 órás sétát azért tettünk 3810m-re, ahol menő Everestes hátterű fényképeket lőttünk.  Namche Bazaar az utolsó nyugati civilizációs helység az útvonalunk alatt, ahol a túraboltok egymást érik minden kis utcában(ha esetleg elfelejtettél volna valamit magaddal hozni itt még beszerezheted). Továbbá szinte mindenhol ingyenes internet és áram elérhetőséget találhatsz, ami a későbbiekben 2$-tól indulnak az árlistán. Ha egy finom olasz kávé és sütemény nélkül már nem bírnánk tovább, akkor még erre is lehetőségünk van Namche Bazaarban. Tipp: Namche Sherpa Barist: nagyon finom kávéjuk van :) Sőt sajt fonduere is van lehetőségünk. 

img_0195_1.jpeg

4.nap (November 12.) Namche Bazaarból (3440m) 5 órás hegymászás várt ránk Thyangbochen (3860m) keresztül Debuchebe (3820m). Thyangbocheban egy buddhista monostor található, ahol már készültek a Mani Rimdu fesztiválra, ami a sherpáknak az egyik legfontosabb eseménye minden évben. Sajnos erről mi pont lemaradtunk.

5.nap (November 13.) Debucheből (3820m), ahol a leghidegebb éjszakánkat töltöttük a trekking során, már kora reggel ismét szedelőzködtünk, hogy ebédre már a 4410m-en található Dingbuchebe érjünk. Közben folyamatosan döntögettem a saját rekordomat, hogy mi volt a legmagasabb pont az életemben. :)

6.nap (November 14.) újabb akklimatizációs nap következett Dingbucheban 4410 méteren. Itt szintén egy könnyedebb sétát tettünk 4660m-re másfélóra alatt, hogy szoktassuk magunkat a magaslati levegőhöz. Napunk olvasással, mosással, rengeteg vízivással telt.

img_0210.jpeg

Tudtad? Ha minél magasabbra mész, annál több folyadékot kell a szervezetedbe bevinned. 1 liter víz olyan 1000 méternek felel meg. 4410 méteren, mi már 5 liter vizet ittunk naponta, hisz már mindkettőnknél jelentkezett a magaslati fejfájás, és a több liter folyadék a legjobb módszer, hogy csökkentsük a fájdalmat, mielőtt gyógyszert kellene bevennünk.

7.nap (November 15.) Dingbucheből (4410m) egy 300 méteres, 2 órás szintemelkedős laza kis séta várt ránk Chukungba (4730m), azonban nekem annyira rossz napom volt, hogy kb. 30 méterenként le kellett ülnöm, a vezetőnk ekkor már teljes pánikban volt, hogy lehet nem fogom bírni másnap a 7-8 órás túrát a hágón keresztül Lobuchéba, és lehet vissza kéne fordulnunk. Nah hát persze arról szó se lehet, hogy miattam forduljunk vissza, összeszorított foggal, de meg fogom csinálni.

img_0216.jpeg

8.nap (November 16.) 5 órakor kelés, pakolás, reggelizés. 6 órakor nem sokkal napfelkelte előtt elindultunk Chukungból (4730m) a túránk legmagasabb pontjára, a Khongma La Pass-ra 5535 méterre. 7,5 órával később sikeresen megérkeztünk a hágón keresztül a 4910 méteren fekvő Lobucheba. A 12 nap alatt az egyik legkeményebb túrában lehetett részünk: a párom olyan fejfájás kapott 5535 méteren, hogy majdnem lefutott a hágóről, mert már a hányinger kerülgette, nekem a fáradtságtól remegett a lábam az apró kavicsos meredek úton, ahogy lefele tartottunk a magasból. És mi még mindig nem értünk a következő szállásunkra, mert még a gleccseren is át kellett gyalogolni, hurráá! és igen, mi ezért fizettünk, hogy fájjon mindenünk, hogy ne fürödjünk, hogy hegyeket nézhessünk. :)

img_2990.jpeg
9.nap (November 17.) Egy fél délután, este, és egy éjszaka alatt összeszedtünk magunkat így elindulunk tovább Gorekshepbe, 5140 méterre. Rövid gyaloglás után meg is érkeztünk a vendégházunkba, ahol egy kis pihenőt tartva szedtük a sátorfánkat, hogy megnézzük az Everest Base Campet 5364 méteren, még mielőtt a tömeg odaér, és nyugodtan szuper fényképeket lőhessünk. Bár semmi kedvünk nem volt már kimozdulni aznap, mégis összeszedtük magunkat egy Everestes naplementéhez, és felgyalogoltunk a Kala Patarra. :)

img_0249.jpeg

Másnap innen indultunk volna tovább Dzonglaba(ahogy a térképen is látjátok feljebb), majd a Gokyo Passon keresztül (5420m) a Gokyo Lakehez. Egy napos pihenő után az utolsó hágónk Renjo Pass (5420m) lett volna, és ezután indultunk volna vissza Luklaba. Azonban a párom olyan magashegyi fejfájással küszködött, hogy úgy döntöttünk nem éri meg tovább szenvedni, és a gyógyszer sem fog segíteni annyit, hogy élvezzük a túra maradék részét, így jobb lesz, ha hamarabb fejezzük be a kirándulást. A túránk így 4 nappal kevesebbre sikeredett a tervezettnél. A lefelé vezető utat már jóval gyorsabban lehet teljesíteni, hisz nem kell folyamatosan akklimatizálódni, mint felfele.

10.nap (November 18.) Gorakshep (5140m) -> Pangbuche (3930m)
11.nap (November 19.) Pangbuche (3930m) -> Phakding (2610m)
12.nap (November 20.) Phakding (2610m) -> Lukla (2817m)
13.nap (November 21.) Lukla (2817m) – Ramechap – majd 7óra buszozással vissza Kathmanduba.

Mi ez a 4 illetve 7 óra buszozás egy 120 km-es szakaszon Kathmandu és Ramechap között?

A kathmandui reptéren jelenleg átépítési, illetve felújítási munkálatok zajlanak, ezért, hogy csökkentsék a reptér forgalmat a Luklába induló járatokat áthelyezték a 120 km-re elhelyezkedő Ramechapba. Amivel nyilván semmi próbléma nem lenne, de a normál 2 órás buszút helyett 4-7órát lehet a buszban ülni, egyrészt a hatalmas forgalom miatt napközben és este, másrészt az útviszonyok nem éppen autópályához hasonlítanak. :)

img_0206.jpeg

14. nap (Nobember 22.) A megrövidült túránk miatt úgy döntöttünk, hogy a 3nappal később induló repülőjegyünket Balira előrehozzuk november 22-e éjszakára, Kathmanduba visszaérkezésünk másnapjára. Így maradt egy egész napunk Nepál fővárosára:

  • Boudhanath - egy buddhista sztupa, ami nemcsak Unesco világörökség helyszín, hanem a világ egyik legnagyobb sztupája is. Ha nincs sok időnk a fővárosra, akkor ez legyen az egyik látványosság, amit megtekintünk, mert tényleg egy különleges élmény nyújt a fehér kupolás templom.
  • Kathamandu Durbar Square – a királyi palata előtt elhelyezkedő hatalmas tér, ami szintén az Unesco része. A 2015-ös földrengés következtében számos épület megrongálódott a téren, az építkezések mai napig folynak, akárcsak a város többi részén is észrevehető még mindig a földrengés nyoma.
  • Pashupatinath Temple – az egyik leghíresebb szent hindu templom komplexum, ami szintén az Unescohoz tartozik. A templomba csakis hindu vallásúak léphetnek be, de a terület egy fentebb pontjáról azért kaphatunk egy bepillantás a belső részekbe. A komplexum egy folyó mellett helyezkedik el, ami a rituális helyszíne a hindu temetéseknek, ha szerencsétek van, akár egy ilyen eseményt is láthattok, hisz mindenféle vallású, nemzetiségű ember ott mászkál, és a hindu emberek nem csinálnak abból problémát, hogy mások is látják esetleg a temetkezést.

Összesen 15 napot töltöttünk Nepálban, ebből is 13 napot a nepáli hegyekben. A trekking túrák tényleg egy hatalmas élményt tudnak adni az embernek, hisz tényleg a világ legmagasabb hegyei vesznek körbe az egész út során. Mindeközben a saját hátarainkat súroljuk a megszokott otthoni kényelmünk feladásával, a nem fűtött szobákkal, a hideg vizes vagy az éppen egyáltalán nem zuhanyzással, a guggolós WC-ékkel, amiket vödör vízzel öblítünk. Igen, ez minden olyan tapasztalat, amiket mi,  nyugati emberek már elfelejtettünkk az elkényelmesedett társadalmunkban. Bár tényleg csodálatos látni a nepáli természetet, mégis valahogy nem estem visszavonhatatlanul szerelembe ezzel az országgal, mint nagyon sok nagy túrás, vagy amatőr túrás (mint pl. a Female Yeti, akinek nagyon szívesen olvasom a nomád túrás posztjait). Viszont nem mondom azt, hogy nem fogok még visszatérni ide egyszer az életben. :)

img_3026_1.jpeg

Nem fogok írni olyan költség listát, mint az izlandi utamnál, inkább csak egy pár fontosabb összeget emelnék ki:

  • Repülőjegy: 714 € Vienna – Kathmandu – Bali – Vienna – 30kg-os poggyásszal, ami végül feleslegesnek bizonyult, mert fejenként olyan 15-20kgot pakoltunk be. Alap repülőjegy árak: olyan 500-700 € körül mozognak, nyílván ez mind attól függőnek, hogy ki, mikor indul, illetve, mikor vásárolja a jegyet.
  • Nepáli 30 napos turista vízum a repülőtéren: 50 $ - 1-2 óra sorban állás, legalább 3 különböző pultnál (Welcome to Nepal!) – de nem kell előtte emiatt otthon felkeresni a nagykövetséget.
  • 17 napos túra díj: 1350 $ - ezt tartalmazta a repülőjegyet Luklából ki és be, illetve a buszos utat is hozzá, tourguidet, sherpát két főre, belépőket a nemzeti parkokba, teljes ellátást az egész túra alatt, reptéri transzfert.

Nekünk ezek voltak a fix költségeink, ezek után már csak tőled függ, hogy mennyire mondasz le a meleg vizes zuhanyzásról, az internetről, az áramról, az üdítőkről, csokiról, kávéról, sörről, hisz ahogy feljebb mész, egyre drágul minden. Még a víz is, nyilván erről nem lehet lemondani, sajnos a mi víztisztító tablettánknak, illetve víztisztító cseppünknek szörnyű íze volt, szóval mi nem erőlködtünk ezzel a megoldással. Mi így forralt vizet, néha saját teával ízesítve, továbbá palackozott vizet ittunk.

Tipp: Amennyiben te se szeretnél áramra költeni, akkor javaslom a napelemes power bankot, amit a későbbiekben is szuperül lehet használni, végig ott lógott a hátizsákunkon, így mindig tudtuk tölteni a kütyüjeinket. :)

Remélem hoztam egy kis változatosságot a #coronavírusosmaradjotthon napokba! :)

Namasté.

tf.

Fényképek: saját képek

Útvonalkép forrása: Nepal Hidden Treks

További képek & sztorik:

Facebookon: Lány bőrönddel

Instagramon: fruzsina.tth

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lanyboronddel.blog.hu/api/trackback/id/tr2715560740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.